Mulan (Mesék a valóságban 2.)

Tavaly volt egy kísérletem, hogy feltárjam a legtöbb mese eredetét, ám ez a kísérlet a 2. bejegyzés első bekezdésén nem jutott túl. Most újra nekiültem, fejben összeraktam a vázlatot, és elkezdtem a bevezetésen gondolkodni, mit tudnék előhúzni  az emlékeim tárházából a mesével kapcsolatban. A kis sárkányon kívül semmi más nem jutott eszembe, csak a cseresznyevirág színei. Aztán megnyitottam a tavaly bejegyzés vázlatát, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy ugyanezzel kezdtem akkor is. Szeretem a színeket, pont azért, mert vidámságot sugároznak. Ahogy a mese is, a nomád pusztítások szörnyűségei mellett a színekkel tökéletesen érzékelteti a békét és a harmóniát.

Hua Mulan alakját egy kínai balladában örökítették meg, Kína történelmének hosszú ideje részét képezi az élettörténete, ám "felkapottá" csak a '98-as Disney mesével vált. Mulan feltehetőleg az V. század közepén élt, Észak-Kínában, a Sua-dinasztia uralkodása alatt. A mesében egy feltűnően szép, de csetlő-botló fiatal lányként mutatják be, akinek a legfőbb feladata, hogy megfelelő férjet találva lenyűgözze leendő anyósát. A valóságban nem lehetett olyan szeleburdi, az akkor kötelező női munkák mellett harcművészetet is tanult apjától, szabadidejében pedig stratégiai könyveket olvasgatott. A mesében a hunok támadják az országot, a valóságban mindenféle nomád nép tört akkor rá Kínára, így a császár behívta az ország férfi lakosságát katonai szolgálatra. Mulan tudta, hogy az apukája idős, az öccse pedig túl fiatal, ezért valószínűleg egyikük sem élné túl, így önként - a szülei támogatásával - férfinak álcázva magát jelentkezett az apja helyett. Jó ötlet volt a mesében egy oda illő dallal érzékeltetni, hogy milyen nehézségekkel küzd egy törékeny lány a sok erős férfi között, és ha elég kitartó, elérheti amit akar. A valóságban feltehetőleg nem volt ilyen gondja, ugyanis a legenda szerint apját álruhában kihívta egy párbajra, majd le is győzte, ezzel elnyerve szülei támogatását, bebizonyítva, hogy alkalmas a harcra.

Keményen edzett, igyekezett elhagyni minden nőies vonását, sokszor elvállalva az éjszakai őrködést, de ha ez mégsem sikerült, akkor is csak ruhában volt hajlandó aludni. Nem volt olyan problémája, hogy Moshu nevű sárkánya felébressze, mielőtt egy férfi belépne a sátorába, ugyanis bármily meglepő, nem volt ennyire elővigyázatlan, de nem is volt sárkánya. Ám a saját nemiségét nem egyszerű levetkőzni senkinek, még ő sem mindig tudta (megfelelő) férfinak kiadni magát, amiért társai egyre többet heccelték, majd a végén verekedést produkáltak vele. Ekkor lépett közbe Jin Yong és felajánlotta, hogy megosztja a sátrát Mulánnal. (Bármily meglepő, a mesében megváltoztatott névvel, de ő fogja a szerelmi szálat jelenti és nem csak ott. :) ) 12 évig szolgált a seregben, ebből feltehetőleg közös sátorlakók voltak Jin Yonggal, aki szép lassan beleszeretett a katonalányba, ám nem tudva az igazságot, megijedt a saját érzelmeitől. Ez több kérdést is felvet vele kapcsolatban, de lehet jobb, ha ezeket most nem tesszük fel. 

Minden megváltozott, amikor egy csatában Mulan megsebesült, és egy fiatal lány, Han Mei kezdte ápolni. A lány szépen lassan beleszeretett a jóképű! katonába, de az igazsággal ő sem volt tisztában. Itt ágazik el a legenda, legalábbis én két ellentétes verzióba is belebotlottam, de szerencsére mind a kettő ugyanoda fut ki.  Az egyik, hogy Mulan nem akarta a lányt megbántani, ezért előtte is, és a katonái előtt is felfedte igazi kilétét. A másik, hogy a sebesülése után leszerelt, a császár pedig kitüntette hősiességéért, ahol mindenki legnagyobb megrökönyödésére női ruhában jelent meg. 12 hosszú év után végre ugyanazzá lehetett, mint amikor 18 évesen elhagyta a szülői házat. Jin Yong legnagyobb szerencséjére.  Miután kiderült, kicsoda is Mulan valójában, - a mesében is gyönyörűen illusztrált módon - Jin Yong megjelent a szülői háznál és az apja beleegyezésével feleségül vette Mulant.

Mulan alakja évszázadok óta a kínai mondavilág tagja, hősiessége példázza a kitartás és az önfeláldozás erényét. A legenda igazi tartalma pedig az egyenjogúság férfi és nő között.

Az én gólyatáborom Vol 2. - Erőszak és félreértés

     Tavaly próbálkoztam a  gólyatáborok világát pro - kontra bemutatni, nem jött össze. 3 napot agyaltam rajta, majd ahelyett, hogy legalább a vázlatpontokat lejegyeztem volna magamnak, érzésből megírtam. Katasztrófális lett, mind stilisztikailag, mind tartalmilag. Ám most úgy éreztem újra írnom kell erről. Kicsit máshogy, sajnos a megtörtént eset fényében, kihegyezve az esetre és a beleegyezésekre - illetve azok hiányára.

Ide vonatkozó szakasz:

Szexuális erőszak

197. § 

(1) Szexuális erőszakot követ el, és bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki

a) a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el,

b) más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel.

      A szakasz a) bekezdése a hírek szerint megvalósult, hiszen a fotós szegény lányt brutálisan megverte, vérző arccal botorkált vissza a táborba. Mint utólag kiderült, a fotós ellen hasonló bűncselekmények miatt már eljárás volt ellene. Gondolom, mivel még sosem szerveztem gólyatábort, nem szokás a referenciaképek mellé erkölcsi bizonyítványt mellékelni. Talán ezentúl változni fog ez is, óvatosabbak lesznek a diákok is, bár továbbra is jó kérdés, hogyan lehet ennyi, elvben nagykorú diákot ellenőrizni? 3 éve megjártam én is a gólyatábort, egyházi egyetem diákjaként. Nem érződött sehol a vallásos erkölcs, hogy "jajittmosttilosinni", vagy "részegentelitorokbólegyetemiindulótfújni" milyen bűnös dolog lenne. Ugyanolyan gólyák voltunk, mint mindenki más. Ugyanarról szólt a tábor, mint másoknak, új embereket megismerni, beilleszkedni egy teljesen új társaságba, és kilépni a nagybetűs élet első utcakövére, ami még munka helyett főleg szórakozással van kikövezve. Több szót a gólyatáborok világáról most nem szeretnék ejteni, azt mások is (és én is) alaposan körbejárták már, aki pedig még nem, az a Morning Show tegnapi - visszatetszést keltő - adásába belehallgathat. (De az adásról később.)

     Több érdekes komment is napvilágot látott már ezzel a témával kapcsolatban. Egy érdekes okfejtésbe a Comment.blog.hu-n (Comment:com) futottam bele,  az esetet a Trónok harca sorozat népszerűségével vonták párhuzamba. Aki nem ismerné a sorozatot: A lényeg a fantasy, középkori történetvezetés mellett, hogy a sorozat nem fél megmutatni a világot irányító dolgokat és a brutalitást. A vér, csonkolás, szex, erőszak általános az egyes részekben. Az egyik részben az egyik testvér erőszakot követ el a saját testvére ellen. Magyar honlapon is megjelent ennek a jelenetnek az egyik képe, kikérve a nézők véleményét. Egy srác mindenhol kardoskodott amellett, hogy többször megtörtént köztük előtte az aktus élvezetből, a nő több gyermeket is szült a testvérétől, így ez nem lehet erőszak. Többen nekiestek a srácnak, ám csak hajtotta a magáét.Először úgy gondoltam, hogy egy-két szélsőséges vélemény mindig akad, felesleges kötekedni vele, lehet bölcsebb követni a "Ne etesd a trollt" mondást. Most viszont, az eset kapcsán újra belefutottam érdekes kommentekbe. A kedvencem az volt, mikor valaki leírta, hogy egy srác a barátnőjével töltötte az éjszakát. Szex pipa, ám ahelyett, hogy békésen aludtak volna utána a srác újra megkívánta a lányt. Nem is lett volna ezzel semmi baj, ha kölcsönös lett volna. Mivel a második eset kényszerítés volt, a lány világosan elmondta, hogy nem,  így nem számít, hogy előtte csinálták-e és hogy a srác szerint ez erőszak volt-e vagy sem, mert ez az!

    Sokszor hivatkoznak arra, hogy a lányok maguknak keresik a bajt mikor elmennek szórakozni mini ruhákban, kéjesen táncolva  és sokszor "tisztességesen" berúgva. Egyesek szerint ez mentség a tettükre, hiszen ők ezt felhívásnak veszik, esetleg még el is tudják csábítani a lányokat, hogy kimenjenek velük, vagy fel a lakásukba, majd a tiltakozással nem törődve megerőszakolják őket. Én is azok közé a lányok közé tartozom, akik miniszoknyában, magassarkúban mennek bulizni, ám sosem éreztem úgy, hogy ezzel engedélyt adnék erőszaktevésre és a legtöbb kortársam hasonlóképpen van ezzel. Megint ezekben a fejekben kellene rendet rakni, bár elismerem, abban is van igazság, hogy így jobban felhívjuk a figyelmet magunkra. De újra hangsúlyozva, a NEM az NEM!

    Végezetül pedig jöjjön egy állásfoglalás a Morning Show tegnapi adásához. Reggelenként én is őket hallgatom, legyen bármennyire alpári és bunkó Sebestény Balázs, őket szoktam meg az évek alatt, viszont pont tegnapi nap sikerült visszaaludnom, és átszundikáltam az omniózus fél órát. Délután a hír cunamira felfigyelve visszahallgattam és megdöbbenve tapasztaltam, hogy talán most az újságírók értették félre a srácokat, pedig nem szokásom vitatni a Balázs bunkóságát taglaló cikkek igazát. Nem az erőszakon poénkodtak, hanem a gólyatáborokon. Tény, hogy volt egy két kiragadott, vitatott mondat, de a szövegkörnyezete más volt. Mentségükre szóljon, hogy egy élő adásban, ami egy reggeli, humoros szórakoztató műsor, nem lehet gyászhangulatot teremteni. Nem azt mondom, hogy ez 100% mentség a humorizálásuk stílusára, és tény, hogy a megerőszakolással kezdtek, onnan tértek át a gólyatáborokra, amin elkezdtek a szokásos bunkó, nyers stílusukban poénkodni, és lehet, hogy ezt nem kellett volna, hisz ez sértette sok ember fülét. Ettől függetlenül én most ezért nem ítélném el ennyire őket, de persze ki hogyan látja.

Kövess a facebookon is: https://www.facebook.com/Jegviragblog?ref=hl 

Afrika és a nők

     A szokásos nyitó bekezdés helyett mindössze pár dolgot szeretnék leszögezni ezen bejegyzés kapcsán. Kutatás során bukkantam rá egy afrikai iskolás lányokkal foglalkozó szórólapra, ami felkeltette a figyelmemet. Kerestem és lefordítottam pár hivatalos jegyzőkönyvet, ensz jelentést, elolvastam jó pár megbízható internetes cikket és végül csokorba gyűjtöttem az olvasottakat. Nem szeretnék ítélkezni, javaslatot tenni, hogyan lehetne változtatni. De  mégis van egy célom ezzel az egésszel! Felébreszteni a figyelmet, elgondolkozni a lent írtakon még ha csak egy apró gondolat, vagy bejegyzés formájában történik is!

    Kezdjük azzal, amit mindenki tudni vél: 3. világbeli ország, sokszor borzalmas és embertelen körülmények között. Nagy az éhínség, a szegénység, a járványok. Valószínű, hogy nem fogok tudni nagyon újat írni, de úgy érzem, foglalkozni kell ezzel, és nem csak a most "felkapott" járvány miatt, hanem mert ugyanúgy embertársainkról van szó. 

     Az oktatás aránya nem éri el az európai országok szintjét, de szerencsére egyre nagyobb körben sikerül felszámolni az analfabetizmust, egyre több iskolát nyitnak és egyre több szülő érzi fontosnak, hogy a lányokat is taníttassák. Mégis, ez a pozitív fejlődés hogyan érinti a nőket hátrányosan, mikor ennek örülnünk kellene? Gondolkozzunk picit. Nincs is veszélyesebb a mindenre elszánt gyermeknél, aki minél jobban akar bizonyítani a szüleinek, a nehezen előteremtett tanulás lehetőségét pedig minél jobban szeretné meghálálni. Ezért szinte mindent megtesz egy-egy tanárnál, hogy jó jegyeket vihessen haza. Ha pedig magától nem teszi meg, akkor a tanár gondoskodik arról hogy eszébe jusson, hogyan is érdemelhetne ki jobb jegyet. Sajnos, ezek a kislányok nem mernek erről beszélni otthon, némán szenvednek, mert vagy nem értenék meg a szüleik, ha pedig mégis, az iskolázottság elvesztésének lehetősége kísértené őket, amellyel a kitörés egyetlen esélyét vesztik el.

     A menekülttáborokban még rosszabb a helyzet. Sok nyomorult ember zsúfolódik össze kis helyen, ahol könnyen felüti a fejét az erőszak. Nem csak az egymástmegverjükmertbeszóltálvagynemtetszikaképed formája, hanem a kiszolgáltatott nőket megerőszakoló "forma".Statisztikai adatok alapján a táborok 25 év alatti női tagjainak több mint 21 százalékát érinti a nemi erőszak valamely formája. Mondhatjuk, hogy 20% nem olyan sok, de fiatal, védtelen nőkről beszélünk és 1% is sok! A még megdöbbentőbb nem a 20%, hanem hogy ennek az aránynak mindössze a duplája (40%-a), aki hallotta egyáltalán a szexuális zaklatás vagy bántalmazás fogalmát. Nem csak az iskoláslányok, hanem a felnőtt nők sem tudják sokszor megvédeni magukat ezzel szemben. Nem kell ahhoz sokat tenniük, hogy ilyen borzalmaknak essenek áldozatul, elég csak egyedül  tábor szélére menni vízért vagy bogyókért (és sajnos sokszor nem is élik túl). Áldozatsegítő szervezetek is felfigyeltek e borzalmas adatokra, és különböző tréningekkel próbálnak segíteni ezeken a nőkön, ugyanis a hatóságok tehetetlenek. A feljelentés folyamatát ne az amerikai vagy az európai szinten képzeljük el, ahol besétálsz a rendőrőrsre és feljelentést teszel. Hierarchikus viszonyok uralkodnak, így elég hosszú folyamata van a hatóság elé kerüléséhez. Túlélő -> Falu bölcsei -> Törzsfőnök helyettese -> Törzsfőnök . A folyamat megváltoztatása érdekében a segélyszervezetek próbálják kiharcolni, hogy az ilyet átélt nők inkább kórházi dolgozókat, tanárokat vagy rendőröket keressenek fel. (Sajnos sokszor nem merik megtenni, mert pont a rend őrei azok, akik legtöbbször hazugsággal vádolják az ilyen nőket, így inkább némán szenvednek és örülnek annak, hogy ott és akkor, éppen ők túlélték ezt a szörnyűséget.)

     Térjünk át egy másik részre (az elmúlt időben nagy sajtóvisszhang - és helyhiány miatt, most csak röviden). A terrorizmus és az ehhez kapcsolódó eset, amely megrengette az egész világot. Több aggasztó hír is napvilágot látott, miszerint meg lehetett volna akadályozni, vagy ki lehetett volna szabadítani az elrabolt nigériai iskolás lányokat, elvileg a katonaság tehetetlensége vagy tesze-toszasága vetett ennek gátat, ugyanis több szemtanú beszámolt arról, hogy nyitott teherautókban szállítottál egyik helyről a másikra a lányokat. Hogy a katonaság mennyire volt hatékony végül, nem tudom, nem az én tisztem megítélni. Mindenesetre a világ összefogott, és a sztárok / "celebek" #BringBackOurGrils felirattal kampányoltak. (Hozzátok vissza a lányainkat.) Ettől függetlenül a legtöbb diáklányt kényszerházasították a terroristákkal.

     Az utolsó szörnyűség, amelyre ki szeretnék térni az az ún. csonkítás. Genitális csonkításnak hívják, angolból elterjedt FGM rövidítéssel lehet vele találkozni az interneten. Hívhatjuk szépen a nők körülmetélésének, de semmi szép nincs ebben. Borzalmas testi fájdalmakkal és gyakran egy életre szóló lelki sérüléssel jár. Itt szeretnék elnézést kérni, de mikor több helyen is utána olvastam (és nem először találkoztam ezzel a témával, csak szerettem volna pontos képet adni), úgy éreztem nem tudnám ezt jobban összefoglalni, mint ez a pár idézett mondat. (Erős sorok következnek!): "A legenyhébb változatban a csikló hegyét metszik le, míg a második típus során a csikló és a szeméremajak teljes kivágása történik. A harmadik változatot szokás „fáraó körülmetélésének” is nevezni, utalva valószínűsített egyiptomi eredetére. Azok a nők, akiket ezen változat szerint csonkítanak meg, elveszítik nagy- és kisajkaikat, csiklójukat, összevarrják hüvelynyílásukat, éppen csak egy gyufafejnyi lyukat hagyván a vizelet és menstruáció távozására. Abban az esetben, ha a hüvelynyílást is bevarrják, értelemszerűen nászéjszakán fel kell nyitni azt, így bizonyítva a nő szüzességét." Egy hónapos angliai kint létem során tapasztaltam, hogy a legtöbb Afrikából érkező, főleg muszlim vallásúak nem asszimilálódnak. Tiszteletre méltó, ha valaki idegen helyen is meg tudja tartani a saját vallását, hagyományait és még bátran vállalja is ezeket. De egyre aggasztóbb, hogy az Angliába küldött lánygyermekeket a nyári szünetekben haza "rendelik", ahol elvégzik rajtuk ezt a szörnyű procedúrát. 

       A bejegyzés írása közben sokat gondolkodtam, hogy mitől lehet egy földrészen ennyi szörnyűség. Persze, mindenhol vannak brutális és borzalmas dolgok, de ez túl sok és túl kemény. Több válaszon gondolkodtam igazán, bár tudom, ezzel csak a felszínét kapargattam meg a dolgoknak, a problémát nem lehet egyetlen egy mondattal megfejteni, összetett és összefüggő dolgokról van szó. Sokan az országokat uraló apartheid rendszereket hibáztatják, amelyek teljesen deformálják lakosaik lelkét, azt hiszik bármit megtehetnek büntetlenül. Mások a törzsi rendszert, a megkövesedett hierarchiát, amelyben tabunak számít beszélni a csonkításról, de Anyáról Lányra öröklődik ez a "hagyomány". Mások a nagy szegénységet és az iskolázatlanság hiányát. Valahol mindegyik összefügg és mégsem ad kielégítő választ, ami alapján könnyű lenne ezekkel megbirkózni... 

Angol gyermeknevelés FAIL

Szóval... Tisztázzuk az elején. Nem szeretnék ítélkezni, vagy messzemenő következtetések levonni. 1 hónapos angliai nyaralásom során futottam bele a lentebb illusztrált esetekbe. Ha itthon is találkoztak hasonló esetekkel, osszák meg, talán az én döbbenetem (vagy nevetésem) is alábbhagy.

(A képek illusztrációk.)

1. Szoptatás nyilvános helyen

Nem szeretnék semmi negatívat mondani, szíve joga mindenkinek. Mindössze csak az előítéletembe futottam bele, amit talán át kell értékelnem. Egy szép kis angol parkban sétáltam, ahol a helyi punkok sörözgettek. 2 srác, egy csaj. Csajnak két oldalt egy sávban volt egy-egy csík haja, illetve középen egy óriási taraja. Mentem tovább, majd visszafelé megint beléjük futottam. Ám akkor a csaj kezében a sört felváltotta egy csecsemő, akit nyilvánosan szoptatott. Nem tudom, miért lepődtem meg annyira, talán a sör-gyermek csere miatt.

2. Pucér rohangászó gyermek

Ez teljes mértékben csak a vicces kategória, mindössze kíváncsi vagyok, ki mit gondol, hogyan történhetett ez meg. Az egyik aluljáróban haladtam át, mikor elfutott előttem egy pucéran kacarászó gyermek.  A legérdekesebb az volt, hogy a gyermek nem volt teljesen ruhátlan, egy kendő (egyetlen ruhadarab gyanánt)  a nyakába volt kötve. Mögötte, futott utána az anyukája, maga előtt tolva a babakocsit. Kiabált a gyermeknek, hogy álljon meg, a gyerkőc annál gyorsabban futott és nevetett mindannyiunkra. Rég nevettem ilyen nagyot, annyi vidámság sugárzott a kiskölyökből. Bár azt szeretném tudni, hogy hogy került ki a babakocsiból, és hogy lett egyszerre pucér is. :)

3. Pórázon vezetett gyermek

Elvileg erre itthon is volt már precedens, bár én még nem találkoztam vele. Egy hámszerű valami van a gyermeken, és a póráz végét fogja a szülő. Érdekes volt látni. Értem én, így biztos nem csatangol el, de ez annyira furcsa és rideg a gyermekkel szemben. Bár édesanyám szerint engem is így kellett volna nevelni ;)

Több esetet nem is hoznék, mindössze csak megosztottam a látottakat.