Gesche Gottfried - A brémai angyal

A Gyertyalang.hu szerint gyújtsunk egy gyertyát április 21.én egy édesanyáért, akit kivégeztek. Vajon miért? Kit takar egyáltalán a "brémai angyal" név?

 Egy brémai szabómester gyermekeként látta meg a napvilágot, édesapja körülményeihez képest igyekezett jól iskoláztatni a gyermekeit, és mindent megtaníttatott neki, amire akkor egy nőnek szüksége volt, ha érvényesülni akart a felsőbb körökben. Majd egy nagy ugrás, és az első házasságánál járunk 1806-ban. Gesche-t egy nyeregkészítőhöz adták hozzá, akin keresztül megszerezte azokat a társadalmi kapcsolatokat, amelyekre mindig is vágyott. 5 gyerekük született, ebből 3 maradt életben. A családi idillt azonban nem csak ez rombolta szét, a férj ugyanis bordélyházakat látogatott rendszeresen (magyarul: K*rvázott) és ivott is. A férje halála után Gesche egyre szegényebb lett és hogy mentse a helyzetét, hozzá ment régi szeretőjéhez, a haldokló Michael Christoph Gottfried borkereskedőhöz. A férje halála után mindössze egy csekélyke vagyon ütötte a markát, így az áhított nagyvilági életet nem igazán tudta fenntartani, és kénytelen volt Bréma egy szegényebb negyedébe költözni. Ám 1 évvel később, már újabb házasság volt kilátásban, de a potenciális jelölt az esküvő előtt elhalálozott.

Végül, egy-két év elteltével, visszatért a gyermekkori házába cselédnek. Közben persze más halálesetek is történtek körülötte, de erről később. Akkor viszont már a Kerékgyártó Rumpff család lakott ott, ahol a feleség hirtelen, és furcsa körülmények között hirtelen elhunyt. Persze a halálesetek folytatódtak, ami már szemet szúrt a ház fejének, Johann Rumpff-nak. A lebukásához pedig pont ez vezetett, ugyanis a Rumpff átvizsgálta a Gesche általa készített ételt, és fel is fedezett egy apró fehér szemcsét, amiről kiderült hogy arzén. (Arzén: Az arzén a legmérgezőbb félfém. A szervezetbe jutó arzén az enzimekhez kapcsolódva, gyomorpanaszokat, nyelőcsőfájdalmat, hányást és véres hasmenést okozva befolyásolja a sejtfolyamatokat. A mérgezés után a bőr hideg és nyirkos lesz, a vérnyomás lezuhan, a beteg görcsök között kómába esik. Az arzénmérgezés krónikus is lehet: ilyenkor hosszabb időn át gyengeséget, fáradtságot okoz. A fokozott festékanyag-képződés a bőrt kiszárítja és erősen pigmentálja, a száj nyálkahártyája megduzzad. Végül károsodnak az idegek, ami szúró fájdalommal, zsibbadással és átmeneti bénulásokkal jár. A halált végül szívelégtelenség, a csontvelő helytelen működése vagy fertőzés okozhatja. Ha a mérgezést egyetlen nagy dózis okozza , a halál egy napon belül (bizonyos esetekben már néhány óra múlva) bekövetkezhet.) Ezután letartóztatták, majd a 3 évig folyó per után nyilvánosan kivégezték Bréma főterén. Ez volt az utolsó nyilvános kivégzés Brémában.

Miért gyilkolt?
Vegyük előbb az áldozatokat: (Figyelem, hosszas felsorolás következik a Wikipédiáról!)

• 1813.október 1. – Johann Miltenberg (első férje)
• 1815. május 2. – Gesche Margarethe Timm (Édesanyja)
• 1815. május 10 – Johanna Gottfried (leánya)
• 1815. május 18. – Adelheid Gottfried (leánya)
• 1815. június 28. – Johann Timm (Édesapja)
• 1815. szeptember 21.– Heinrich Gottfried (fia)
• 1816. június 16. – Johann Timm (testvére)
• 1817. július 5. – Michael Christoph Gottfried (második férje)
• 1823. június 1. – Paul Thomas Zimmermann (szeretője)
• 1825. március 21. – Anna Lucia Meyerholz (zenetanárnő, barátnője)
• 1825. december 5.– Johann Mosees (szomszéd, barát)
• 1826. december 22. – Wilhelmine Rumpff (házigazdájának felesége)
• 1827. május 13. – ??? Schmidt (barátnőjének 3 éves leánya)
• 1827. május 15. – Beta Schmidt (Barátnője)
• 1827. július 24. – Friedrich Kleine (Gesche hitelezője, bizalmasa)

Nézzük meg az áldozatok listáját. Az első férje volt az első. Gondolom az elszórt pénz, a megaláztatás etc. miatt ölte meg, vagy hogy ne herdálja tovább azt a pénzt, amit majd örököl tőle. Ezután megölte a tulajdon édesanyját, majd a gyermekeit, az édesapját és  az ikertestvérét. Miért irtotta ki módszeresen az egész családot? Feltehetőleg a szülei az újabb házasságát ellenezték, a gyermekei pedig akadályozhatták a sikeres férjfogás újabb esélyét. Majd megölte a 2. férjét is, vélhetőleg az örökség miatt. Arra még nem jöttem rá, hogy a 3. férj jelöltet miért ölte meg közvetlen az esküvő előtt. Rájött volna valamire szegény ember? Ezután barátok, szomszédok következtek a listán, majd a házigazdája felesége. Lehet el akarta vetetni magát a ház urával? Nem lepődtem volna meg. És végül már csak a barátnőit, és egy kislányt sikerült megölnie, ekkor szerencsére elkapták, és többé nem gyilkolhatott.
A miértre egy újabb válasz lehet, egy "típus" a sorozatgyilkosok köréből. Mint tudjuk, persze, minden sorozatgyilkos a maga módján egyedi, egyikre sem lehet ráhúzni pontosan ugyanazt a sémát, de én mégis egyet megpróbálnék, de hangsúlyozom, laikus, hozzá nem értő szemmel!!!
A fekete özvegy: Elsősorban vagyoni haszonszerzés céljából öl, hosszú idő alatt és alapos tervezés következtében kapcsolatot épít ki, majd a pénz érdekében mindenkit elpusztít, aki az útjában van. De adott esetben ide sorolhatóak azok a feleségek is, akik közeli hozzátartozójukat azért ölik meg, mert valamilyen módon bosszantják őt, tehát nagyjából bosszú kategóriába sorolható a motivációja.
Én felfedezni vélem a különböző gyilkosságai mögött, a pénz, a haszonszerzés vágyát is, és feltehetőleg a családját azért ölte meg, mert akadályozták őt ezen céljai elérésben. De mindenki döntse el magának, hogy helyes-helytelen állítás-e.

Hogyan gyilkolt?
  Mint egy fentebbi mondatba említve lett, bizony arzénnal. És nem gyufaszálakat reszelgetett ételekbe, mint azt általában látjuk a filmekben, bár tény, hogy ételekbe adagolva  juttatta az arzént a szervezetekbe. Még 1812-ben az édesanyjától kapott egy ún. "egérvaj" („Mäusebutter”) arzénos zsírt, a patkányok megölésére. Hát, ő patkányok helyett ezt embereken alkalmazta, sikerült is ezzel a módszerrel 8 embert megölnie, és 4 embernél életveszélyes mérgezést okoznia. (Első körben) Ezután elfogyott ez a "szer" és 6 év szünet következett. Gondolom, 6 évig vagy nem talált megfelelő áldozatot, vagy nem talált ugyan ilyen szert. Soha nem egy nagy adagot adott be az áldozatának, mindig apró adagokban juttatta az áldozata szervezetébe, gondolom, így a gyanúsítás is nehezebb volt, tekintve a kort, az orvosi viszonyokat. (Az 1800-as évek eleje, első negyede). 

Lezárás
Brémában azóta is őrzik a kövek azt a helyet, ahová a kivégzést követően a feje lehullott. Legyen ez bizonyíték arra, hogy sorozatgyilkosok nem csak most, nem csak a 20. században léteztek...

Források:
Wikipédia
Google
Sorozatgyilkosok c. szakdolgozat

Film a témában:
http://www.imdb.com/title/tt0077604/

Gyermekszépségversenyek

"A gyermekszépségversenyek jó része a gyermekeknek is jó. Tagadhatatlan. A kislányok szépek, csinosak, a kisfiúk helyesek, és ahogy a magyar mondja diplomatikusan: kislányoknak tetszők. A legtöbb gyermekszépségverseny alsó korhatára 6-7 év, jobb ízléssel 10 év. Ez az a korszak, amikor a gyermek képes aktívan szétválasztani magában a valóságot egyfajta játékos második valóságtól, a szereptől, amelybe mi magunk, felnőttek is nap, mint nap kerülünk. Ez a szerep többnyire a hivatás, vagyis a cselekvés általi felvett szerepkör. A gyermek 6-7 esztendősen már képes arra, hogy különbséget tegyen a verseny, mint teljesítmény, és a hétköznapok között. Előtte azonban nem biztos."

   Érdekes hozzáállás. Legalábbis szerintem. Nem azt mondom, hogy nem jó a gyereknek, ha hozzászokik a versenyhelyzethez, de nem feltétlen ez a legjobb módszer a versenyszellem fejlesztésére. De ne vágjunk ennyire a közepébe, vizsgáljuk meg mind a két oldalról a dolgokat.

    Unokatestvéremmel kártyáztam a nappaliban és fél füllel hallgattam a tv-t. Ott pont egy ilyen szépségversenyeket bemutató dokumentum film ment. A kislányok szépek voltak, sőt hercegnőien tündököltek csodás kis ruháikban, mégis túlságosan emlékeztettek a porcelánbabákra. Nagyon aranyos kislány nyerte a versenyt, és minden kategóriába első helyezett lett. Kicsit furcsáltam, hogy akkor már miért nem kaphatnak más gyerekek is díjat, hiszen ők is voltak legalább annyira szépek. A legszembeötlőbb mégis az volt, mikor mutatták a többi gyereket, ahogy sírtak - bömböltek és az istennek sem lehetett lenyugtatni őket.

    Úgyhogy most sorra venném a negatívumokat. Lesz belőle egy pár, ne aggódjatok ;) A gyerek önértékelése?! Mi lesz ezzel? Jobb esetben pozitív irányba fejlődik, amit én is elismerek, hasznos. Hisz gyerekként is jó tisztába lenni az adottságokkal, főleg hogy kisebb korba szokás egymás testi hibáit kicsúfolni (sajnos ez  a jelenség nagyobbaknál is fenn áll még néha ). A szépségversenyek szervezői is hasonló szlogenekkel próbálják rávenni az anyukákat, hangsúlyozván, hogy ez mennyire jó lesz a gyermekének ; tisztában lesz önmagával, új barátokat szerezhet itt, csodás ruhákba tündökölhet. Viszont egy idő után a bumeráng visszacsap. Mert mi van akkor, ha nem a mi gyerekünk a "legszebb"? SEMMI! De a kérdés az, hogy ezt a gyerek fel tudja-e  dolgozni, illetve hogy az anyuka hogy áll hozzá. Nem egy olyan esettel találkozhattunk már, ahol az anyuka a gyermeket hibáztatta. A másik oldala pedig, hogyha mégis a mi gyerekünket választják a legszebbnek, ráadásul egyre több versenyen, akkor megint torzul a gyermek önképe. Hiszen azt látja hogy, szép (sőt, talán hogy tökéletes), nincs tisztába az egészséges önbizalom fogalmával, és sokszor az ilyen gyerekekből lesznek az elkényeztetett, hisztis, kibírhatatlan felnőttek. 

     A 2. negatívum a napirend és a szigor. Ez a kettő eléggé összefügg, ugyanis ezek a gyermekek sokszor rettentő szoros napirendet követnek, ének- és táncórára járnak,  fejlesztik a mozgáskultúrájukat, óvodába, - iskolába vannak napközben és mindezek után néha jut idő egy kis játékra. A szülő ezeket az ilyen korú gyerekeknél sokszor csak kemény szigorral érheti el, hiszen a kisgyermekek nem igazán képesek órákig egy helyben ülni, fészkelődés nélkül. Ez azonban a versenyeken is kiütközik, hisz a csodás hajkölteményeik és sminkjeik órákig készülnek ( ami sokszor nekem is sok, nem hogy gyermekeknek, én is sokszor azon a ponton vagyok már hogy hozzávágom a kozmetikusomhoz az ecsetet, csak fejezze már be és hadd mehessek a dolgomra). Megnézném ilyenkor a gyerekeket és az anyukákat, mert nem hinném, hogy engedik a gyereknek a hisztit, hiszen akkor tönkre mehet a drága smink, és kezdődhet az egész elölről. 

    Amit viszont kevesen tudnak, hogy ezek a versenyek rengeteg pénzt emésztenek fel. A folyamatos utazási költségek, a drágább szállodák, haj - illetve sminkmesterek, a magánórák és a ruhák. Sokszor amennyire különlegesek ezek a ruhák, annyira drágák is. Jó pár  család ilyenkor súlyos adósságokba veri magát, hogy fizetni tudja ezen versenyek kiadásait, és sokszor a verseny a kiadás felét sem hozza vissza. Ami a családi életre is kihatással lehet, hiszen állandósulhatnak a veszekedések, a többi gyermek egyre inkább elhanyagolódik, az anya egyre inkább a lányában látja a siker kulcsát, és saját álmai megvalósítását.

    Ennyi negatívum után azért jöjjön némi pozitívum :) Melyik gyermek ne élvezné mikor hercegnőként bánnak vele? Kiskoromban én is a tipikus gyerekek közé tartoztam, aki felpróbálta a saját anyukája ruháját, csak hogy pár órára felnőtt vagy éppen hercegnő lehessek ( ami a cipő sarkától és a szoknya hosszától is függött). Tény, hogy sok új kis barátot szerezhet, több időt lehet az anyukájával és ezek a magánórák később a hasznára is válhatnak. Fejlődhet az önképe, sokkal magabiztosabb lehet, persze, csak ha ezt fel tudja kellő mértékben dolgozni.
   

   Internetes kutatásom során több cikket is elolvastam a témában, és azt láttam, hogy a magyar közvélemény is próbál picit semlegesen állni a témához. Sok negatívumot felsorolnak, de azért meglátják az egészbe a jót is. Bevallom, először én is teljesen semleges akartam lenni, de nem tudtam objektíven szemlélni. Úgyhogy mindenkinek azt javaslom, vonja le a saját következtetéseit, alkosson saját véleményt, és ne hagyja feltétlen, hogy az én szemléletmódom befolyásolja. :)

   

Petrezselyemárus lányok

    "Ha egy mulatságon, bálban, táncos összejövetelen egy lányt nem kérnek fel, és csak üldögél, akkor azt mondják, hogy petrezselymet árul. Kicsit szomorkás szó, hiszen valakinek a balszerencséjét, bánatát jelenti."

    Sikerült újraértelmeznem ezt a szólást. Szó szerint, ugyanis beálltam petrezselyemárusnak.  Persze nem egyedül, unokatestvéremet is magammal rángattam, meg a nagymamát. Miért is volt szükség a nagyira? Mert az ő petrezselymét árultuk, pontosabban neki segítettünk, hogy ne álljon órákat a piacon egyedül. Végül csak kénytelen volt egyedül árulni, ugyanis mi átmentünk a piac másik oldalára, és jó kofákhoz méltóan elkezdtük kiabálni, hogy "friss a petrezselyem".

     A vevők egyre inkább mosolyogtak rajtunk, egyik másik oda is szólt, "lányok, ti tényleg petrezselymet árultok?" Akkor esett le, hogy miért mosolyog rajtunk a fél piac.Ez után már mi is mosolyogva, nevetgélve árultunk, aminek a következményeképp egyre újabb megjegyzéseket kaptunk. A "lányok, petrezselymet nem itt kell árulni"a legáltalánosabbak közé tartozott. Volt olyan nő, aki odajött, hogy neki van egy szép fia, és ő szép, dolgos lányt szeretne neki feleségnek. Ezután megkérdezte, hogy hol tanulunk, majd szomorú arccal közölte, hogy a fiának barátnője van, pedig úgy bemutatna minket neki. Egy másik nő odajött, hogy ez nem szégyen, nehogy bármi rosszat érezzünk ezzel kapcsolatban, igenis, a mai fiatalságnak is meg kell éreznie a munka ízét. Egy harmadik nő pedig leállt sopánkodni, hogy ő ezután gyógyszertárba megy, nem vásárolhat, mert mire hazaér, elfonnyad a zöldség. Legalább ő nem akart rokoni kapcsolatba lépni velünk.

    Persze, a férfiak kicsit más oldalról közelítették meg a dolgokat. Ők, még ha nem is vettek semmit, akkor is mosolyogva haladtak el előttünk. Bár az idősebbek sokszor ránk se mertek nézni, féltek az előttük haladó feleségeiktől. Volt, aki odakiabált, hogy megvesz minket a zöldség helyett, de olyan is volt, aki ezt felüllicitálva a petrezselyemmel együtt akart minket megvenni.  Egy nő odajött, nézegette, majd visszalökte a kezünkbe, hogy túl kemény a levele. 5 perc se telt, mire jött egy vidám férfi, mögötte haladt a , - nemrég látott morcos asszony, majd a férfi széles vigyorral az arcán megvett tőlünk legalább 10 csokrot. A felesége képe erre még jobban elsötétült. De hát, az üzlet az üzlet. :)

    

    A legmeglepőbb mégis az volt, mikor a velünk szemben áruló idős néni megkérdezte, hogy ajakiak vagyunk-e. Visszakérdeztem, hogy honnan tudja. "Olyan ajakias éllel beszéltek." Pesten kapásból megállapítják, hogy Szabolcsból jöttem, Szabolcsban meg megállapítják, hogy melyik faluból. A származásomat úgy látszik, akkor se tagadhatnám le, ha akarnám. :)

    És végül, hogy miből is állt a báli ruhánk? Egy pár tornacipőből, farmerből és pólóból, de ez  tökéletesen megfelelt egy piaci árusnak, aki meg is hívott minket a mai koncertjére és a 4 emeletes házába.Sajnos, kénytelenek voltunk visszautasítani, tekintve, hogy foga is alig volt az öregnek.

Alvási problémák, avagy a horkolás

"Számtalan ember életét keseríti meg a horkolás, bár ők maguk nem szenvednek tőle közvetlenül."

Ez az. Itt a lényeg. Ők nem szenvednek tőle. De én, aki egy házzal arrébb lakik, IGEN!

Álmatlan éjszakáim következményeként ma reggel azzal kezdtem az egy szinten alattam lakó lánynál, hogy vajon ő horkol-e olyan hangosan. Döbbenten közölte velem, hogy nem, összekeverem a szomszéd házban lakó idős bácsival. Nem akartam neki elhinni, igazából azt gondoltam, hogy nem meri bevallani az igazat, mivel lány. Ma este azonban lementem hozzá, beszélgettünk és közben megütötte a fülemet a jól ismert hang. Kénytelen voltam megállapítani, hogy nem, semmiképpen se lehetett ő, hisz nehezen lehet úgy horkolni, hogy közben beszélgetsz valakivel.

Most este, álmatlanul hánykolódva, görnyedve a monitornál molylepkék társaságában, (fél 3kor) azon elmélkedem, vajon hogy lehetne figyelmeztetni a bácsikát. Sehogy! Legalábbis nekem semmi használható nem jut eszembe, de lehet ezt csak a több napi alváshiány okozza. Nem tudom pontosan, hogy melyik házban lakik, mivel a miénk sarki ház, két oldalról is körbevéve. A másik probléma, hogy mind a kettő társasház, és nem csengethetek  be minden lakóhoz, hogy "Csókolom, az ön férje horkol olyan hangosan, hogy attól ÉN NEM TUDOK ALUDNI?!"

Már csak azt nem értem, hogy a feleség ezt hogy bírja elviselni. Bár szerintem ő már rég beszerzett egy füldugót .... velem ellentétben. Okos asszony!

Good morning, Sunshine!

 Hello, NYÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁR!

Igen, végre vége. Vizsgaidőszak letudva, első év pipa. :D

Felemelő érzés. Jó nagy alvások (helyett korán kelések, mert persze hogy az összes barátod most akar veled bulizni). Hatalmas beszélgetések (facebookon, mert azért kell lustulni is az ágyban). Vásárlások (táborokra, nyaralásra, nem a saját szórakoztatásodra). Ivászatok (jobban mondva két feles, mert egész vizsgaidőszakba nem ittál és most a kevés is üt, mint atom). Hobbik (két buli, pihenés, haverokkal lógás között). Nyári munka (azt hagyjuk csak későbbre, előbb pihenjük ki magunkat rendesen).

A szarkasztikus felsorolás után jöhet a normális bejegyzés. VÉÉÉÉÉGRE!!!!!!!!!!