A pünkösdi király (és később királynő) választás hagyománya messzebbre nyúlik vissza, mint azt gondolnánk. Érdemes górcső alá venni mind az ehhez kapcsolódó egyházi-, mind pedig a népi hagyományt!
Egyesek szerint a különféle ókori termékenységünnepekből ered, míg mások a zsidó valláshoz kapcsolják.
A pünkösd, mint ünnep a zsidó vallásból ered. A Pészah utáni 50. napon tartják, a tóra adását, a betakarítást ünneplik. Pünkösd a húsvétot követő 50. napra esik, feltehetőleg a görög -pentékoszté- szóból származik, amely szintén ötvenet jelent. A templomokban ekkor fehér galambot engedtek szabadon, vagy égő kóccsomókat szórtak szét a "tüzes nyelvek" emlékére. A Szentlélek eljövetele mellett pünkösd egyben az egyház születésnapja is, a liturgikus színe a piros. A pünkösdi köszöntők szövegéből kitűnik Árpád-házi Szent Erzsébet neve, az összefüggést a hozzá kapcsolódó ún. rózsacsoda és a pünkösdirózsa adja, ugyanis az ünnep jelképe a zöld ág és a rózsa. :)
"Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, ahová évek óta több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, a volt Jugoszláviából, valamint Szlovákiából és Ukrajnából, de érkeznek magyarok a világ minden tájáról."
Hagyomány még, hogy az ablakba tűznek ki zöld ágakat, nyíló virágokat, megvédve ezzel a házakat a villámcsapástól. Emellett a május elsején állított májusfát is ilyenkor szokták lebontani, ami azért érdekes mert nagymamám szerint viszont egy nap után el szokták tüntetni a feldíszített fákat. Hmmm.... ahány tájegység, annyi szokás.
A pünkösdi királyválasztás hagyománya még vegyesebb képet mutat országonként, így megpróbálom csokorba gyűjteni őket - a brutálistól a minden egyetemista vágyálmáig.
A királyválasztás hagyománya az antik világból ered, több ókori népnél fellelhető volt e szokás. Hagyományosan egy rabszolgát választottak királynak, ám a nap végeztével nem csak az uralkodása, de az élete is véget ért máglyán való elégetéssel. "Rövid, mint a pünkösdi királyság." E barbár szokás a lexikonok alapján a középkorban éledt újjá Európa számos részén, ám ekkor már inkább a megválasztott "királyok" az alkohol mámorát élvezhették ingyen akár egy egész éven át. Hazánkban a királyválasztás a 16. századtól dokumentálták, különféle ügyességi játékokból állt ekkor a királyi címért való versengés: lóverseny, bikahajsz, kakasütés. A legügyesebb legényt - tájegységtől függően - egy napra vagy akár egy évre is megválaszthatták. A többi legény engedelmességgel tartozott neki, és a város lakóinak számlájára az uralma idejére ingyen ihatott az összes kocsmában. A legényválasztás a magyarsággal rokon lovas nemzeteknél a mai napig nagy hagyománynak örvend, különféle lovas versenyek megtartásával, így feltételezhető, hogy az európai párhuzamok mellett lehetett egy régi magyar tavaszi legényünnep is.
Előbb utóbb azonban minden király vágyik egy csodaszép királynőre is, így a 17. századra kialakult a pünkösdi királynő választás szokása is. A pünkösdi királynőnek hasonló erényekkel kellett rendelkeznie, mint a felszentelt másának. Nem csak szépnek kellett lennie, de okosnak és kedvesnek is, hogy "hőn szeretett párjával", virágdísszel beborítva körbejárják a falu házait termékenység varázslatokat végrehajtása céljából, hogy minél magasabbra nőjön a kender. Azonban a királynőnek némának kellett lennie, akárcsak a palota előtt strázsáló őröknek! Nem szabadott mosolyognia, akárhogy is próbálták a ház lakói megnevettetni!
A királynőválasztás hagyománya az 1950-es évekre elhalt, kicsi lányok tartották csak meg, maguk közül a legkisebbet választva királynőnek.
Érdekessége a pünkösdi hagyományoknak, hogy az adott kor emberei mennyire is komolyan tudták venni ezeket. Ferenc Józsefet eredetileg 1867. Pünkösd hétfőjén koronázták volna magyar uralkodóvá, ám előrehozták pünkösd szombatjára, nehogy uralma addig tartson, mint a pünkösdi királyság.
Források:
http://mek.niif.hu/02100/02115/html/4-803.html
http://www.delmagyar.hu/vilagvevo/probak_dontottek_el_ki_lesz_a_punkosdi_kiraly/2385241/
http://felsofokon.hu/a-tarsadalom-amiben-elunk/2012/05/26/a-punkosdi-kiralysag-hagyomanya
